| Üdvözöllek GG új honlapján, a GG Hellaszon. Az oldal, az ókori Görögországgal foglalkozik. Remélem elnyeri tetszéseteket és mindenki látogatja, aki szereti az antik kultúrát. Ez a második honlapom, az első "kicsit" más témájú (Dragon Ball), mindenesetre kiteszem a linkjét. Felraktam, néhány fontos információt és szép képet. Persze idővel majd tovább bővitek. Kiraktam, a vendégkönyvet és a Chat-et, valamint megadtam az E-mail címemet.
A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb, meghatározó alapja lett az ókori görögség kultúrája. Hatása akkora mint a Bibliáé. A középkorban ugyan háttérbe szorult, de a reneszánszban újra a görög kultúra felé fordultak. Világszemléletük legnagyobb újdonsága "az ember felfedezése": az a felismerés, hogy minden élőlény között leghatalmasabb az ember: ő lett minden dolog legfőbb mércéje és végső célja.
A korai görög kultúra kötődik ugyan a régebbi keleti népek műveltségéhez, mitológiai képzeteihez, de az átvett elemekből, sajátos, a keletitől elütő világképet, világszemléletet alakítottak ki.
A görög ember: A görög ember szabadelvű volt, a boldogságot, az örömöt kereste, sokszor teljes erkölcstelenségben élt, a gazdagok állandóan ünnepeket rendeztek. A személyes dolgok nem érdekelték őket. A filozófusaik nem azt kérdezték, hogy én miért vagyok, hanem az érdekelte őket, hogy hogyan keletkezett a világ és hogyan lehetnének boldogok. A testkultúra is nagyon meghatározó volt az életükben. A küzdő szellem, küzdési vágy is jellemezte őket. Versenyeket rendeztek, mind a sportban, mind az irodalomban.
"Azt látjuk az ókorból amit a kései görögök megőrzésre méltónak találtak."
A forrásoknak csupán 20%-a maradt fenn. Mindaz amit nem másoltak elveszett.
Itt olvashattok, egyik nagy kedvencemről, mükénéről:
. A mükénei kultúra
A kezdő és a végpontja bizonytalan.
A achaiok ie 2000 körül telepednek le Görögországban, egyidőben a latin-szabin törzsek itáliai letelepdésével.
ie. 1200 táján következik be a dórok inváziója, a délrevonulásuk, ami a tengeri népek vándorlásának is az elindítója lesz.
A mükénéi kultúra e két időpont között fokozatosan fejlődik ki a barbár achai törzseknek a minoszi kultúrával való találkozása következtében…
A terület feletti hatalmat az achai törzsek Théra-Szantorin szigetének ie. 1646-ban bekövetkezett felrobbanása után veszik át, folyamatosan, és jelentős minoszi központok még sokáig megmaradnak, ezek között a legjelentősebb Trója - Illion, de valószínűleg az egész kisázsiai partvidék pelazg marad…
Knosszoszt csak ie. 1400 ban dúlják fel, feltehetőleg az athéniak, akik saját magukat okolhatják a kulturális hanyatlásért, mint ahogy a krétaiak is felelősek voltak saját pusztulásukért. A mükénéi görög városok és a pelazg civilizáció közötti utolsó nagy összecsapás volt a Trójai háború. Oka természetesen nem Heléna szépsége, vagy az istenek közötti viszály volt - hanem a Fekete-tenger kapujáért vívott harc. Azt azonban már a görögök is felismerték - hogy ennek nem szabadna háborúságra okot adnia…
A mükénéi központok sem egyszerre semmisülnek meg a dór invázióban, hanem egymás után. Athén nem is kerül a dórok kezére, csak a társadalma és a gazdasága omlik össze. A mükénéi civilizáció lényegében együtt él a minoszi kultúrával, és a Mükénéi városok pusztulása egyben a pelazg -minoszi kultúra végét jelenti. Az achaiok azért sem örökíthették ránk elődeik nyelvét, és történelmét, mert a saját írásbeliségüket is elvesztették. Athén nem esik el, mégis a pelazgok távozása után lehanyatlik a kultúrája - analfabétává válnak a polgárai!
A műkénéi kor gazdasága: A gazdaság és társadalom két eltérő kultúra ötvözete. Az achai törzsek nemzetségi kötelékekben éltek, a pelazgok templomgazdaság feltételei között, ebből alakult ki az achai poliszokban a királyi gazdaság. Ennek működését legjobban az e kor végén született Iliász és Odüsszeia mutatja be.
A mükénéi kor görög hajósai nem uralják annyira a tengert, mint a krétai hajósok, navigációs ismereteik is sokkal szegényesebbek. A királyi gazdaság már nem képes olyan teljesítményre, amilyenre a templomi gazdaság, de az emberek itt sem éheznek. Ahogy a templomi gazdaságban, úgy a királyi gazdaságban, sincs még igazi magán tulajdon, bár nincs egyenlőség sem. Szó sincs osztálytársadalomról, bárki bármilyen rangra emelkedhet, mindenki a képességei és szorgalma szerint részesedik a feladatokból és javakból. Ez szó szerint a mesés aranykort jelenti!
Ahogyan a krétai bika, úgy a mükénéi oroszlán is babiloni szimbólum, Hellász része ekkor még a kelet világának. A királyokat, keleti, mintára istenek leszármazottainak tekintik, mégsem korlátlan a hatalmuk, hanem a vének tanácsával együtt gyakorolják azt.
Ez a régi törzsi hagyományok tovább éléséből fakad, ahol a vezér csak első az egyenlők között. Odüsszeusz fiának is a vének tanácsa ad hajót…
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
